A Kell egy állás! - Újratervezés cikksorozat bevezetőjében az álláskeresés folyamatát a vezetéshez hasonlítottuk.

Ezt a metaforát továbbgondolva az önéletrajzot nyugodtan tekinthetjük járműnek, amely a jelentkezőt eljuttathatja a következő fontos állomásig, például a személyes elbeszélgetésig. A CV-ben összefoglalt adatok, szakmai tapasztalatok és tanulmányok mind fontos alkatrészek, viszont a személyes készségek biztosítják a szükséges üzemanyagot. Ha ugyanis nem derül ki, mire képes, milyen feladatok megoldására alkalmas a jelentkező, az önéletrajz csak üres váz marad. Ez az a rész, amivel igazán meg lehet ragadni egy munkáltató figyelmét!

Az Europass önéletrajz szerkesztőfelületén a Személyes készségek menüpontban több rovat is található, de nem szükséges mindet kitölteni. A megújult Europass portálon egyébként a megadottakon túl tetszés szerint további elemekkel is bővíthető a rovatok száma, ha valaki úgy érzi, egyik címszó sem írja le pontosan a képességét. Ezek sorrendje is szabadon alakítható, így érdemes a legfontosabbat előre venni.

A nyelvtudás bemutatását már egy korábbi cikkben tárgyaltuk. Ezen kívül érdemes még a kommunikációs, szervezési/vezetői, a munkával kapcsolatos vagy a digitális készségekről is beszámolni, de persze csak akkor, ha ezek valóban relevánsak.

Ahogy fentebb is írtuk, a személyes készségek különösen fontosak lehetnek a figyelemfelkeltés szempontjából, így nem érdemes félvállról venni a bemutatásukat. Sokan esnek abba a csapdába, hogy az önéletrajz egyéb részeihez hasonlóan a tömör címszavakra akarnak hagyatkozni, pedig itt épp az ellenkezőjét kell tenni. Egy kicsit mesélni is kell, de legyünk minél kézzelfoghatóbbak, és gondolkodjunk a munkáltatók fejével: derüljön ki a leírásunkból, ők hogyan vehetik hasznát képességeinknek!

​
Legyünk konkrétak!

„Kiváló kommunikációs készségekkel rendelkezem; felhasználói szinten tudom kezelni a Microsoft Office programokat; remekül tudok csapatban dolgozni.” Ezek azok a sablonmondatok, amelyektől mind a HR-esek, mind a munkáltatók a falra tudnak mászni. Egyrészt, semmi nem derül ki belőlük arról, pontosan mire képes a jelentkező, másrészt a lustaság látszatát keltik.

A lényeg, hogy egyértelműen látható legyen, hol, milyen kontextusban vettük hasznát készségeinknek, milyen eredményeket értünk el velük, miként fejlesztettük azokat. Például: „Az XY cégnél végzett munkám során folyamatosan magyar és a külföldi ügyfelekkel tartottam kapcsolatot, így a kommunikációs készségeim szóban és írásban is rendkívül sokat fejlődtek.” Az sem probléma, ha nem munkatapasztalathoz kötődik az adott kompetencia, a szervezési/vezetői készségekhez beírhatjuk például: „Az XY egyetemi projekt keretében egy nyolc fős csoportot koordináltam három hónapon keresztül, az alábbi eredményekkel.”

A digitális készségek különösen fontosak lehetnek, sok cégnél az álláshirdetésben is meg szokták jelölni, mely szoftverek ismeretét várják el a pályázóktól, és melyek jelentenek további előnyt. A Microsoft Office a legtöbb helyen szinte alapelvárás, azon felül bármilyen program használata extra képességnek számíthat, akkor is, ha csak alapszinten tudjuk azt kezelni. Természetesen itt is a konkrétumokra érdemes hagyatkozni: „Az XY cégnél végzett munkám során rendszeresen használtam az Excelt kimutatások és költségtervek elkészítéséhez, illetve gyakran kellett előadást tartanom, amihez PowerPoint prezentációkat állítottam össze.”

Ha csak hobbiszinten kezel valaki egy bizonyos programot vagy szerkeszt honlapot, azt is fel lehet tüntetni, még akkor is, ha ezek a tevékenységek tartalmilag nem kötődnek szorosan a pozícióhoz. Sőt, a szabadidőben készített weboldalakat, projekteket be is lehet linkelni referenciaként. Sosem lehet tudni, hogy az adott szervezetben mi jelenthet plusz előnyt, ezért is célszerű kitölteni a Hobbi rovatot.

Egyáltalán nem releváns készségeket nem érdemes ugyanakkor feltüntetni, és lódítani sem ajánlott. A vonzó megfogalmazás fontos, viszont ha valójában nem is olyan jók a képességeink, az úgyis ki fog derülni. A személyes készségek leírásával kapcsolatos további hasznos tippek ide kattintva olvashatók.

Folytassuk a motivációs levélben!

Nem szabad azonban átesni a ló túloldalára, és túl terjengőssé válni. Ha valaki szeretné bővebben bemutatni képességeit, célszerű egy motivációs levelet is kitöltenie. Ebben a saját szavainkkal írhatjuk le, mivel járulnánk hozzá a cég sikerességéhez, és azt, számunkra mit jelentene a szervezetnél dolgozni.

A motivációs levél az önéletrajznál személyesebb dokumentum, ami egyfajta „udvarlásnak” is tekinthető a munkáltatók felé. Ebben olyan dolgok derülhetnek ki a pályázó személyéről, készségeiről, motivációiról és elhivatottságáról, ami a CV-ből nem. Sokszor pont ez a személyes benyomás kell ahhoz, hogy a cég képviselője az interjú mellett döntsön. Az Europass motivációs levél szerkesztőfelülete egyébként hasznos tippekkel és kész mondatrészek felajánlásával is segíti a kitöltést.

Következő cikkünkben arról lesz szó, milyen újfajta készségekre tehettünk szert a koronavírus ideje alatt, illetve arról, hogyan sajátíthatunk el új kompetenciákat otthonról is. Addig is, érdemes elolvasni a Kell egy állás! - Újratervezés korábbi írásait is, ide kattintva.