Megjelent az Európai Unión belüli munkaerő-mobilitásról szóló felmérés, melyben közel 36 000 különböző társadalmi rétegből érkező állampolgárműködött közre. Válaszaikból kiderül, hogy az európaiak hol és milyen környezetben képzelik el a jövőjüket, mi motiválja és gátolja őket abban, hogy külföldre menjenek, és hogyan keresnek munkát egy másik tagállamban. A felmérés hiánypótló jellegű, ugyanis 2009 óta ezek a legfrissebb adatok az európaiak munkaerő-mobilitáshoz való hozzáállásáról.

Így vélekednek a felmérés résztvevői a munkaerőpiaci mobilitásról

Majdnem minden ötödik európai külföldön tervez dolgozni a jövőben. Az uniós polgárok 18 százaléka tervezi megtenni ezt a lépést, ami a 2009-es 17 százalékhoz képest stabil. Az EU-ban az emberek nagy többsége, 58 százalék támogatja a munkaerő mobilitását, és úgy véli, hogy a folyamatnak pozitív hatásai vannak. Csak 12 százalék gondolja úgy, hogy a határokon átnyúló mobilitás káros hatással lehet az egyénre, a munkaerőpiacra vagy az európai integrációra. 2009-ben ez az adat még 21 százalék volt. A költözési motiváció némileg változott: a több pénzkereseti lehetőség vesztett fontosságából, 2022-ben ez 31 százalék volt, 2009-hez képest 4 százalékkal csökkent. Nőttek az olyan szempontok jelentőségei, mint a célország kultúrája vagy az ott élő állampolgárok egészséges mentalitása. Ezek a tényezők 2022-ben a kitöltők 34 százalékának volt fontos, 2009-ben ez az eredmény 2 százalékkal kevesebb volt. Az Európán belüli munkaerő-mobilitás nagy része továbbra is hosszú távú: A más országban munkát vállaló európaiak 62 százaléka több mint egy éve tartózkodik külföldön, és a mobilitást fontolgatók 73 százaléka is azt tervezi, hogy egy évnél hosszabb ideig marad. Az 5 évnél hosszabb tartózkodás iránt leginkább a görög nemzetiségű európaiak, mintegy 66 százalékuk érdeklődik, legkevésbé a dánok fontolgatják az ilyen hosszú időt. Náluk csupán 41 százalék tudja elképzelni, hogy egy évig külföldön dolgozna egy másik tagállamban. 

A mobilitásban részt vevő vagy korábban részt vett válaszadók jelentős többsége pozitívan értékeli a külföldön eltöltött időt. 40 százalékuk látja úgy, hogy készségei és képzettsége a szerzett tapasztalatok hatására javult, több mint 50 százalékuk pedig a szakmai életen is túlmutató tapasztalatnak gondolja. Az európaiak több mint egyharmada tud megnevezni egy családtagot vagy barátot, aki részt vett vagy éppen részt vesz mobilitásban. 

A magyarok válaszadók csupán 30 százaléka tudná elképzelni, hogy a jövőben külföldön dolgozzon, a legnagyobb visszatartó erőnek pedig a családi kötelékeket jelölték meg. A célországok közül Ausztria és Németország került az élre, mint a két legvonzóbb ország, ahol szívesen dolgoznának a magyar munkavállalók. További, országokra lebontott adatok ezen a linken olvashatók.