Egy átlag munkavállaló élete körülbelül egyharmadát tölti munkával. Sokan ezt részben vagy teljes munkaidőben az otthonukból teszik, és bár a távmunka vitathatatlanul számos előnnyel jár minden fél számára, az állandó online jelentét könnyen a munka-magánélet egyensúly felborulásához vezethet.

Cél a megfelelő egyensúly megtalálása

A „home office” a koronavírus-járvány előtt sem volt ismeretlen fogalom. Azokat a munkavállalókat, akik valamilyen kivételes okból élhettek ezzel a lehetőséggel, olyan szabályok kötötték, mint, hogy a munkát kizárólag a munkáltató által biztosított és szabályozott körülmények között, előre egyeztetett munkaidőben lehet végezni, aminek végét a kötelező kijelentkezési idő jelenti.

A világjárvány azonban jelentős változásokat hozott a munkavégzés módjában.

Sok vállalat szükségszerűségként vezette be a távmunka rendszerét, mindenki biztonsága és a munkahelyek fennmaradása érdekében. Ennek eredménye kétségkívül és sok szempontból pozitív, hiszen sok munkaadó a veszélyhelyzet elmúltát követően is megtartotta a távmunka, vagy legalább a hibrid munkamodell rendszerét.

​A 2021. évi európai telefonos munkakörülmény-felmérés adatai azonban azt mutatták, hogy mivel a digitális eszközök a szerződéses munkaidőn kívül is elérhetővé teszik az alkalmazottakat, gyakran többlet – és fizetetlen – munkát várnak el tőlük, veszélyeztetve ezzel fizikai és mentális jólétüket.

A munkavállalók és a HR-vezetők körében végzett Eurofound mérései alapján: munkavállalók 45%-a válaszolta, hogy rendelkezik ún. „kijelentkezési joggal”, de közel 80%-uk azt mondta, hogy munkaidején kívül rendszeresen kap munkával kapcsolatos megkereséséket.

A mérés eredményei megismerhetők: Right to disconnect: Implementation and impact at company level | European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (europa.eu)

Hogyan lép fel az EU a „mindig elértőség kultúrája” ellen?

Felismerve a problémát, az EU hozzálátott a vonatkozó szabályozási keretek bevezetéséhez. Számos, különösen a munkaidőről szóló irányelv (2003/88/EK irányelv) rendelkezik a távmunkáról, munkaidő korlátozásáról és a munkavállalók pihenő idejének szabályozásáról.

Ezenkívül az uniós tagállamok állami szinten is elkezdtek foglalkozni a távmunkával kapcsolatos kérdésekkel. Az „EU-OSHA távmunka szabályozása a Covid19 utáni Európában" című 2021-es jelentés két országcsoportot különböztetett meg az alapján, hogy vezettek-e be egységes szabályozást vagy nem.

A tartós változás érdekében azonban továbbra is elő kell segíteni tudatosságnövelést, vállalati szinten és létre kell hozni további munkakörnyezetekhez igazított intézkedéseket.

Mit tehetünk azért, hogy a fennmaradó, hozzávetőlegesen 90.000 munkamentes óránk az is maradjon?

A hasznos tippek elérhetőek az eures.europa.eu oldalon!

• Striking the right balance between work and personal time - European Union (europa.eu)
• Remote work: A guide for new employees (europa.eu)

1. Fontossági sorrend felállítása
A feladatok priorizálása segít megítélni mikor és mennyi feladat fér a munkaidőbe.

2. Egyértelmű határok meghúzása
Érdemes otthon is fizikailag elválasztani a munka- és a személyes teret.

3. Határok megismerése
Fontos tisztázni, hogy egy nap alatt mennyi a reálisan elvégezhető munka, és ezt a felettesekkel is megosztani.

4. Beszélni róla
Ha a munka és magánélet egyensúlyba hozatala nehézséget jelent érdemes ezt megosztani egy bizalmas kollégával vagy vezetővel.

Forrás: Remote workers and their right to disconnect: regulating telework in the EU - European Union (europa.eu)