A mesterséges intelligencia széles körű elterjedése tovább nehezítette az interneten megjelenő tartalmak forrásának és valóságtartalmának átláthatóságát. Elég csak a közösségi média felületeket korlátlanul elárasztó MI által generált képekre gondolnunk, vagy arra, hogyan rendelkezhetnek például Meta oldalak többtízezer ismeretlen követővel, akik lelkesen reagálnak a számukra idegen nyelvű és kontextusú hírekre. Ez ellen lépett fel az Európai Bizottság, és augusztus elsején hatályba léptette a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Célja, hogy elősegítse a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztését és alkalmazását az Európai Unióban. Négy kockázati kategóriára osztotta a MI típusait és mindegyik kategóriára a kockázat mértékéhez illő szabályozásokat vezetett be. Erről bővebben itt olvashat. 

A kifejezetten fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára készült „Hogyan ismerjük fel és küzdjünk a dezinformáció ellen” című, magyar nyelven is elérhető európai bizottsági eszköztár értékes tippeket ad ahhoz, hogy megtanítsa a fiatalokat a dezinformáció azonosítására, kritikus értékelésére és megcáfolására, valamint a dezinformáció további terjedésének megakadályozására. Az eszköztár például útmutatást ad arról, hogyan és miért lehet felmérni, hogy egy információ megbízható-e. 

Miután megismerkedtek ezzel az eszköztárral és a példákkal , a diákok jobban megértik majd az álhírek jelenséget, az általa jelentett veszélyeket és azt, hogyan védekezhetnek ellene.

Az eszköztár, mely elsősorban a 15-18 éves korosztály számára ajánlott, egy azonnal használható interaktív PowerPoint prezentáció formájában készült el, amely magával ragadó videókat és a dezinformáció valós példáit tartalmazza. A prezentációt kísérő kézikönyv mélyebb vizekre evez, gyakorlati útmutatást nyújt a csoportos gyakorlatokhoz és a kritikus gondolkodásra ösztönző, mélyreható esettanulmányokhoz.