A koronavírus-járvány következtében új készségigények jelentek meg, a digitalizáció pedig a jövőben is jelen lesz a munkaerőpiacon.

A pandémia, a fizikai távolságtartás és a lezárások nagyobb gazdasági visszaesést eredményeztek mint a 2008-as világgazdasági válság. Egy év alatt olyan jelentős változások történtek gazdasági és társadalmi szinten, melyek az oktatás és a munka világára is hatással vannak.

Számos Európai Uniós döntéshozó azonban nem visszaesést, hanem fejlődési lehetőséget lát az oktatás-képzés és a munkaerőpiac terén végbemenő strukturális változásokban. A szakemberek új munkalehetőségek megteremtésének lehetőségét, a digitalizáció, illetve a zöld átállásra való lehetőségét veszik számításba.

 A munkaerőpiacot kedvezőtlenül befolyásolta a járvány: 2020 áprilisában majdnem 60 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az Unióban az előző évhez képest. A korlátozások feloldásával, 2020 nyarán fellendülés volt megfigyelhető az álláshirdetések számának tekintetében. A gazdasági struktúra, a járvány lefolyása, és a járványkezelés tagállamonként változó volt, emiatt a munkaerőpiaci alakulásokban is eltérések figyelhetők meg. 

A közép- és kelet-európai országokban az online álláshirdetések térhódítása volt jellemző, míg a nyugat- és észak-európai országokban visszaesés figyelhető meg. A 2020-as Európai Készségfejlesztési Program keretein belül a Cedefop megállapította a koronavírus-járvány hatására megjelenő új készségigényeket. Többek között a digitális kompetencia, az alkalmazkodó készség, csapatjátékosság és az idegen nyelvi készségek váltak a legkeresettebb, legfontosabb készségekké a munkaerőpiacon. 

A pandémia következtében a munkaerőpiac jelentős része az online térbe helyeződött át, az állásajánlatok jó része például online csatornán került meghirdetésre. Emellett a digitalizáció, az online munkavégzésre való átállás szinte minden szektort érintett. A digitalizáció olyan ágazatokban is megjelent, mint például a vendéglátásban vagy szolgáltatásokban, ahol korábban nem volt rá példa. Ezzel párhuzamosan az látható, hogy a digitális kompetencia mára elvárás lett szinte minden ágazatban a munkavállalóktól.

Azonban a digitális készségek mentén megjelenő különbözőségek is megmutatkoztak. Az európai lakosság közel fele nem rendelkezik alapvető digitális kompetenciákkal, viszont az online munkavégzés térhódítása, az újfajta munkaszervezés és az oktatás-képzés digitalizációja azt mutatja, hogy a digitális oktatás és munkavégzés a jövőben még nagyobb szerepet fog játszani. A járvány utáni világban a technológia és az új üzleti modellek fogják meghatározni az iparágakat és a gazdaságot, átalakítva a munkahelyeket és a munkavégzés módját.

Ennek okán az Európai Bizottság kidolgozta az ún. Digitális Oktatási Cselekvési Tervet (2021-2027), melynek célja, hogy az oktatás és a képzés rendszerét felkészítse a digitális korra. 

A cikk forrása: https://www.cedefop.europa.eu/files/9157_en.pdf