Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) közös európai referenciakeretként köti össze a nemzeti képesítési rendszereket, és megkönnyíti a különböző nemzeti képesítések és képesítési rendszerek megértését, összevetését és elismerését. Célja, hogy támogassa az életen át tartó tanulást és a munkavállalási és tanulási célú mobilitást Európában.

A 2008. évi ajánlás megfogalmazta a tagállamok részére, hogy kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel, átlátható módon viszonyítva képesítési szintjeiket az EKKR szintjeihez, és a nemzeti gyakorlathoz illeszkedően fejlesszenek ki nemzeti képesítési keretrendszereket.

2012-ben Magyarországon elfogadták a Magyar Képesítési Keretrendszert (MKKR). 2014-ben a kormány döntött a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban megszerezhető képesítések MKKR szintekre való besorolásáról. Az Európai Bizottság EKKR tanácsadó csoportján keresztül 2015-ben ismerte el az MKKR-t, az MKKR-be besorolt képesítések szintezését és az MKKR és az EKKR egymáshoz való viszonyításának alátámasztását. Ezzel az MKKR-be besorolt képesítések az MKKR szint mellett a megfelelő EKKR szintjelölőt is feltüntetik, amelynek kötelezettségét már jogszabályokban is rögzítették a felsőoktatás és szakképzés területén.

A viszonyítási jelentés (Referencing report) ismerteti a magyar képzési és képesítési rendszert, a Magyar Képesítési Keretrendszer történetét és céljait, a képesítések típusait és rendszerbe sorolásukat, az EKKR és MKKR viszonyítási mechanizmusát, az egyes képzési szektorok képesítéseinek kapcsolódását, a képesítések besorolásának minőségbiztosítását. 

A viszonyítási jelentés IDE kattintva megtekinthető. 

A cikk forrása: Magyar Képesítési Keretrendszer​