Mutasd a fotód, megmondom ki vagy: A személyes adatok és a kép befolyásoló hatása az önéletrajzban

"Legyen benne minden, ami a munkára való alkalmasságot jelzi, és amit a munkaadó kér, de azon kívül semmi több.” 

Nagyjából ezzel a mondattal lehetne összefoglalni, mit érdemes feltüntetni az önéletrajzban, és mit nem. Miért ajánlatos óvatosan bánni a személyes adatokkal és a fotóval? Mert ronthatják az esélyeket, ha negatív érzéseket keltenek az írásbeli anyag elbírálójánál. Az önéletrajznak pedig egy funkciója van: eljuttatni a jelentkezőt a személyes bemutatkozásig.

Bár úgy tűnik, hogy a koronavírus-helyzetben a távmunka áttörte az üvegplafont (szellemi munkáknál egyre kevésbé számít, ki hol lakik), mégsem érdemes azt hangsúlyozni, hogy Nyíregyházán tartózkodik valaki, ha Budapesten szeretne dolgozni. Főleg akkor nem, ha egy ideje  a fővárosban él, vagy el tudja intézni a fővárosi lakhatást. Így csak felesleges dilemmát okozna a munkáltatónak, vajon hogyan oldja meg az illető a bejárást.

Akadnak esetek, amikor a munkaadó online pályázati űrlap kitöltését kéri, mert többre kíváncsi. Mit lehet ilyenkor tenni? A kötelezően kitöltendő mezőknél ajánlatos megadni a vonatkozó információkat. Az életkort  ugyan nem kötelező elárulni, de úgyis kikövetkeztethető az önéletrajzból az érettségi vagy a diplomázás időpontjából. Egyéb személyes információkról - családi állapot, gyerekek száma – pedig egyszerűen nem kell nyilatkozni.

Mi a helyzet a fotóval? Ha kérik, akkor kell küldeni, ha nem, akkor egyéni döntés kérdése. 2020 májusában rövid kutatást végeztünk, és azt tapasztaltuk, hogy a munkaadóknak nagyjából 70 százaléka kér fényképes önéletrajzot az álláshirdetésekben.

A fotó meghatározza a pályázat fogadtatását. Rendkívül nagy szerepe van a sokszor hangoztatott első benyomásban, hatása a papírra vetett tényeket is felülírhatja. Az angolszász világban egyébként a diszkrimináció megelőzése miatt (a hátrányos helyzetű csoportok védelmében) tilos képet kérni a pályázókról, ám a német kultúrkörben és Kelet-Közép-Európában ez még ma is elfogadott. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy a lehető legjobb benyomást keltsük magunkról.A fotó jelzi, mennyire tartja a jelentkező fontosnak a megjelenést, és mennyire igényes a saját küllemére. Ez a kérdés különösen személyes ügyfélkapcsolattal, nyilvános szerepléssel járó munkáknál fontos, például vezetők, értékesítők, ügyfélszolgálatosok, kommunikációs menedzserek, ügyvéd(jelölt)ek, tanácsadók esetén. A CV bírálója ugyanis azt is mérlegeli, hogy a jelölt jól képviselné-e a céget az ügyfelek előtt. Ebben pedig a megjelenés meghatározó.

Erre kell figyelni a fotó elkészítésénél

Ha lehet, profi fotóssal érdemes dolgozni. Persze ez pénzbe kerül, de egyben jó befektetés is. Évekig lehet aztán használni a képet, fel lehet tölteni a közösségi médiába, és későbbi nyilvános szereplések felvezetésére is bevethető. Ha valaki nem szeretne ebbe beruházni, akkor egy fotózáshoz értő ismerőshöz is lehet fordulni. Szelfit azonban semmiképp sem érdemes önéletrajzhoz csatolni.

Fontos a háttér, a megvilágítás, a megfelelő öltözet, a jó kivágás, az ápoltság, a pozitív kisugárzás és a kép jó minősége. A háttér legyen homogén, a ruhától eltérő színű. Előnyösebb a természetes megvilágítás (például kültéren). Az öltözet szakmától függ: konzervatívabb területeken (nagy multik, ügyvédi irodák) öltöny illetve kosztüm, lazább öltözködésű munkáknál ing, illetve blúz. Rövid ujjú póló még informatikusoknak sem javasolt. A képkivágásnál arra kell ügyelni, hogy ne nyakban végződjön a kép, hanem a mellkasig érjen le. A másik véglet is kerülendő: egész alakos képet sem ajánlatos küldeni. A kép eredeti mérete legyen legalább 3-5 megabyte, amit aztán képszerkesztővel “webbaráttá” (50-150 kilobyte) lehet tenni, hogy ne terheljük túl a pályázati anyag címzettjének postaládáját.

Érdemes a fotó készítése előtt fodrászhoz menni vagy rendbe szedni frizuránkat, arcunkat. Itt is törekedjünk a mértékletességre: hölgyeknek például nem javasolt túlsminkelni magukat.

Lényeges az is, hogyan nézünk a kamerába: legyen a kép szemmagasságból fotózva, közben pedig javasolt belenézni a lencsébe. Ha lefelé vagy felfelé tekintünk, akkor nem lesz kontaktus a kép címzettjével, ezzel továbbá a túlzott magabiztosság, illetve a nemtörődömség érzetét kelthetjük. Előnyös a mosoly, de ha csak mesterkéltre sikerülne, akkor inkább legyen természetes az arckifejezés, ugyanis az sugároz hitelességet, önazonosságot. Az első benyomásnál ez nagyon fontos lehet.

Javasolt a pályázathoz készített fotót a LinkedIn oldalra is feltölteni (ha még nincs, akkor érdemes elkészíteni a profilt, mert ez a legnagyobb szakmai közösségi oldal). Így ugyanis a személyzeti szakember könnyebben megtalálja a jelentkezőt, ha szeretne többet megtudni róla.

Karácsony Zoltán, álláspiaci szakértő