Öt kérdés, amit tegyünk fel magunknak álláskeresés előtt

“Minden lehetőség érdekel. Azonnal munkába állnék.” Aki ezzel a felütéssel kezdi el karrierje építését, bizonyosan sok zsákutcába fog belefutni. Ha tudatosan állunk neki, meghatározzuk, mire van szükségünk és időt hagyunk magunknak, nagy valószínűséggel jobb munkahelyet sikerül szerezni. Most ehhez adunk tanácsot.

​
1. Kik vagyunk és miben vagyunk jók?

Két nagyon fontos kérdés, amit tisztázni kell az álláskeresés előtt. Végezzünk el egy SWOT-elemzést magunkról, derítsük fel erősségeinket, gyengeségeinket, a lehetőségeket és a veszélyeket (hiányosságokat). Kérjünk visszajelzést a külvilágtól is, mert így reálisabb képet kaphatunk arról, hogy pl. mit tart korábbi tanárunk, szakmai gyakorlati vezetőnk az erősségünknek, amire építkezhetünk. Gyűjtsük össze a ránk leginkább jellemző tíz szót is. Ez fontos orientációként szolgál és később ez adja a szóbeli, írásbeli bemutatkozás (CV, motivációs levél, állásinterjú) alapját.

2. Milyen területen szeretnénk dolgozni? 

Szedjünk össze minden olyan pozíciónevet, ami szakmánkhoz, érdeklődési körünkhöz kapcsolódik. Ne csak gyakran olvasható állásnevekben gondolkodjunk, hiszen egy szakterületen belül sok irány kínálkozik. Olvassunk álláshirdetéseket és nézzük meg, milyen elvárásokat fogalmaztak meg a kiírók. Tekintsük meg, hogy ebből mit tudunk teljesíteni, vagy éppen miben kell még fejlődnünk. Készítsünk listát a számunkra érdekes iparágakról és cégekről is. Nézzük meg, melyek a legnagyobb szereplők, melyek megjelenése, termékei tetszenek, esetleg hol dolgozik ismerősünk, akitől információt kérhetünk róla (erre a LinkedIn szakmai közösségi oldal jó eszköz). Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, személyzeti szakemberek szerint 50-70 céget kell találni, ebből 40 helyre CV-t kell küldeni. Ha van „álommunkaadónk”, akkor ne feltétlenül pozíciónevekben gondolkodjunk, hanem hogyan kerülhetünk be. Erre jó példák az Európai Unió intézményei, ahová első körben általános és egységes kiválasztási folyamat után jut be a jelentkező.

3. Mi a legfontosabb számunkra egy munkahelyen?

Ha ezt megfogalmazzuk még az álláskeresés előtt, akkor sokkal könnyebben tudunk dönteni, ha az állásinterjúk alatt impulzusokat kapunk a cégektől és a cégeknél. Fizetés? Fejlődési lehetőség? Jó csapat? Szimpatikus vezetés? A cég piaci helyzete, termékei? A munkakörülmények? A nemzetközi színtéren mozgás lehetősége? Lehet rangsorolni is azt, mit keresünk leginkább egy munkaadónál.

4. Ki tudna segíteni céljaink elérésében?

Vegyük számba, kik azok az ismerősök, akik segíthetnek nekünk az elhelyezkedésben. Minél többen tudnak terveinkről, annál nagyobb az esély, hogy hatékony segítséget kapunk valakitől. Mondjuk el nekik, hová szeretnénk pályázni, milyen pozíciókra, miben vagyunk jók. A legjobb, ha néhányukkal személyesen is találkozunk, az emailen vagy telefonon történő egyeztetés nem mindig hozza a várt eredményt. Sok esetben nem az ismerős, hanem az ismerős ismerőse juttat el állásinterjúra, de ebből a láncból az “első körös ismerős” nem hagyható ki. Karrier- vagy pályaorientációs tanácsadóktól (pl. Euroguidance Hungary) is kérhetünk segítséget és személyzeti szolgáltatókhoz is bejelentkezhetünk kérdés esetén. 

5. Mennyi időnk van erre, mikor kell újratervezni?

Számoljuk ki, hogy mennyi ideig elég a pénzünk, és naponta mennyi időt tudunk az álláskeresésre szánni (ez ugyanis napi tevékenység, az álláshirdetések felderítésétől, a kapcsolatok keresésén át a pályázatok megírásáig összetett feladat). Legyen egy kiszállási pont is, azaz határozzuk meg, mennyi idő múlva hagyjuk abba az első célnak a megvalósítását és módosítunk rajta. Ha például intenzíven keresünk állást, de 30 önéletrajz elküldése után sem jön visszajelzés, és kellene a bevétel, akkor ezen változtatnunk kell. Szintén személyzeti tanácsadó hüvelykujjszabálya: 3-4 hónap alatt 50 pályázatot el kell indítani, amiből nagyjából 15 interjúra kerül sor és ebből 1 zárul állásajánlattal. Dokumentáljunk minden lépést: kikkel találkoztunk, hány helyre és hová pályáztunk, ki és mikor jelzett vissza, mennyi interjún vettünk részt. Ha úgy látjuk, hogy egy képzés hiánya okozza a problémát, akkor az újratervezésben meghatározhatunk egy rövid távú célt / munkahelyet, ahol a megélhetéshez szükséges pénzt megkeressük, miközben munka után képezzük magunkat a kinézett tanfolyamon. Majd az új tudásnak és tapasztalatnak a birtokában a hosszabb távú célt kezdjük el megvalósítani.

Karácsony Zoltán