Így mérjük fel, miben vagyunk különlegesek
Nagyobb eséllyel találjuk meg számításainkat a következő munkahelyünkön, ha tudjuk, miben vagyunk erősek, mi érdekel minket, és megfelelően be is tudjuk mutatni mindezt. Aki alaposabban is végiggondolja a fenti kérdéseket, máris előnyt szerez álláskeresésnél a többi jelentkezővel szemben.
Mi is az a jó munkahely?
Mindenkinek mást jelent. Gyakran felbukkanó válaszok: “ahol jól érzem magam”, “ahol jó csapatban dolgozom”, “ahol a képességeimnek és érdeklődésemnek leginkább megfelelő munkát végzem”. Az első két tényező sokszor csak munka közben derül ki, a harmadikért azonban sokat tehet a munkavállaló. Akadnak álláskeresők, akik elmulasztják az erősségek és az érdeklődési kör elemzését, vagy nem tudatosan teszik azt. Pedig enélkül még jó önéletrajzot sem lehet készíteni.
Miben vagyunk átlagon felüliek?
Miért lényeges az erősségek azonosítása? Mert ezek emelnek ki a pályázók tömegéből. Többféle módszert vethetünk be ennek felmérésére. Támaszkodhatunk az iskolapadban, diákmunkában vagy gyakornokként szerzett tapasztalatainkra, eredményeinkre. Gondoljuk át, milyen tantárgyakban, munkafolyamatokban voltunk a legjobbak, milyen sikereket értünk el. Idézzük fel, milyen értékeléseket kaptunk szóban vagy írásban feletteseinktől például teljesítményértékelő beszélgetéseken. Az interneten is található sok kompetenciateszt, tanácsos azonban ezt szakember - pszichológus vagy karrier-tanácsadó - bevonásával elvégezni, illetve az ő véleményükkel kiegészíteni.
Érdemes ajánlólevelet vagy ajánlást kérni korábbi vezetőinktől, és azt az önéletrajzhoz csatolni. A legegyszerűbb e téren a LinkedIn szakmai közösségi oldal. Itt saját profilt hozhatunk létre, bejelölhetjük korábbi munkatársainkat, tanárainkat kapcsolatként. A “recommendations” (ajánlások) opciónál pedig kérhetünk visszajelzést bárkitől, sőt konkrét személyeket is meg lehet szólítani (az ‘Ask for a recommendation’ - ‘Kérj ajánlást’ gombra kattintva). Ez a külvilág és saját magunk számára is fontos visszajelzés, amire építkezhetünk. Erősség bármi lehet, aminek a munkában hasznát láttuk. Az önálló munkavégzés és az elemzői készség ugyanúgy értékes, mint a prezentációs készség erős csapatmunkával kombinálva, csak a megfelelő munkakört és munkahelyet kell hozzá megtalálni.
A beazonosított erősségeket az Europass önéletrajz szerkesztőfelületén a Személyes készségek blokkba is beilleszthetjük. Ügyeljünk arra, hogy ne csak a képességet, hanem azok bizonyítékát is tüntessük fel. Például: “Kiváló szervezési készség. Részvétel egy 300 fős nemzetközi diákkonferencia szervezésében a három fős szervezőcsapat tagjaként.” Itt például az egyik külföldi kapcsolattól is kérhetünk ajánlást akár a LinkedInen.
Szeretem-e, amit csinálok?
Az erősségeken kívül legyen az is szempont az önismeret során, hogy szeretek-e a munkámmal foglalkozni, illetve mivel is szeretek foglalkozni, milyen típusú munkahelyen érzem jól magam. Ha jogászként végeztünk, de nem akarjuk irodákban és tárgyalótermekben tölteni az életünket, akkor az ügyvédjelölti pályázat zsákutca lesz. Valószínűleg pörgősebb területen találjuk meg számításunkat, ami változatosabb, több utazással jár. Közgazdász diplomásként is fontos szempont lehet, hogy szeret-e valaki emberekkel foglalkozni, találkozni, vagy inkább introvertált és ügyfélkapcsolattal nem járó munkakörben találja meg a számításait.
Ne csak szakmanevekben gondolkodjunk!
Fontos még a pályakezdésnél, hogy ne legyünk szakmák és pozíciónevek rabjai, legyünk rugalmasak és tágítsuk ki a szóba jöhető munkák körét. Sok szakma között könnyebb lett az átjárás, ráadásul mindig jönnek új szakirányok, foglalkozások. Például a kommunikáció, a HR, a marketing az utóbbi évtizedben közelített egymáshoz. Egy kommunikáció szakos diplomás könnyen lehet HR-osztályon employer branding szakértő vagy HR-esként marketinges. Pszichológusként pedig szóba jöhet a vállalati tréner, a coach és a toborzó (recruiter) pozíció is.
Elemezzük a munkahelyeket is!
Ne csak az aktuális álláshirdetések alapján pályázzunk. Első körben inkább mérjük fel, milyen típusú munkahelyre vágyunk. Melyik iparágba? Mekkora cégbe (kis-, nagyvállalat)? Nemzetközi, magyar állami intézmény vagy nonprofit szervezet? Milyen a cég piaci pozíciója? Mennyire tetszenek a termékei? Azért is fontos ezek tisztázása, mert később kis, magyar tulajdonú cégtől nagy multihoz nehezebb váltani, ahogyan a közigazgatásba sem lehet kívülről becsöppenni.
Ajánlatos a sablonoktól itt is óvakodni: például multin belül is megfigyelhetők különbségek: egy nemzetközi cég kisebb magyar leányvállalata hasonlíthat egy kisvállalkozáshoz, ahol személyesebb, családiasabb a hangulat, mint egy nagyvállalatnál. Egy-egy munkahelynél ne csak azt nézzük, mit állítanak magukról, hanem tájékozódjunk más forrásból is. Keressünk ismerősöket a közösségi médiában vagy ismeretségi körünkben, és kérjük ki a véleményüket. Árulkodó lehet emellett az az érzés is, amit az állásinterjún érzünk a cég irodájába lépve.
Összefoglalva: ne spóroljuk meg erősségeink és személyes igényeink, érdeklődésünk elemzését. Sokszorosan behozza az árát, mert nagyobb eséllyel találunk olyan munkát, ahol ki tudjuk bontakoztatni képességeinket egy nekünk megfelelő környezetben. Ha végeztünk az önismerettel, neki is állhatunk saját portfóliónk létrehozásának az Europass portálon, mely nemcsak az álláskeresésben, de a hosszú távú karrierépítésben is a segítségünkre lesz.
Karácsony Zoltán, álláspiaci szakértő